Magyar szerkezettár

fajta/verje

→ fajta ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ ver ⊕ je[Sbjv.Def.3Sg]

fajta

I. fn

1. biol a fajon belüli, termesztés, tenyésztés útján létrejött kisebb csoport (cultivar). a ló fajtái.

2. embereknek bizonyos (rokonsági) kötelékek alapján összetartozó közössége. ő is a mi fajtánk. | ▸ az emberi fajta

3. azonos jellegű dolgoknak, jelenségeknek a többitől járulékos vonásaiban különböző osztálya, csoportja. a bor fajtái.

4. valamilyen fajtát (jellegzetesen) képviselő egyed. az apja fajtája.

II. mn <a megnevezett> fajtájú; -féle. jámbor fajta tehén.

[↔faj ]

/[Hyph:Slash]

ver

ts (és tn) ige

1. (tn is ) hosszabb ideig többször (erősen) üt. veri az asztalt; hátba ver valakit; hátára ver valakinek; ▸ veri a vasat | így eltávolít valamit vhonnan. diót, szőnyegeket ver. | (többször) erősen odaüt. a falba verte a fejét; ▸ földhöz ver valakit | ▸ veri a kártyát | biz: ▸ veri az írógépet

2. (tn is ) ütésekkel büntet v. fegyelmez. veri a fiát; körmére ver valakinek; ▸ veri az isten, a sors | ▸ valakibe ver valamit | ▸ valakibe valakinek a fejébe ver valamit

3. ütőhangszeren hangosan játszik, így hangoztat valamit. veri a cimbalmot; riadót ver a dobon. | ▸ veri a taktust | (alanytalanul v. t. n. is ) <torony-, falióra> időpontot ütéssel jelez. tízet vert (az óra); most veri a delet.

4. <küzdelemben ellenfelét> vereséggel fenyegeti, ill. sorozatosan megveri. | biz <cselekvésben, képességben> felülmúl, túlszárnyal valakit.

5. többszöri ütéssel odaerősít valamihez, rögzít valamibe. szeget ver a falba. | ▸ csapra veri a hordót | ▸ bilincsbe, vasra ver valakit | ▸ életet, lelket ver valakibe

6. ütlegelve, ijesztgetve vhova hajt. legelőre veri a marhát. | <szél, víz> csapkodva vhova juttat, sodor. a hullám a sziklához verte a csónakot.

7. <mozgó természeti jelenség> (kárt okozva) csapkod. hullámok verik a partot; jég verte a termést. | tn <eső> (szélben) erősen csapódik vhova. | (t. n. is ) ritk <nap> égetőn süt.

8. gyak. túlzó <magas, hosszú tárgy, testrész> vmeddig ér. feje a tetőt veri; mellét veri a szakálla.

9. <szív, ér, vér> dobog, lüktet.

10. <kif-ekben:> ütésekkel v. más gyors mozdulatokkal létrehoz, készít valamit. pénzt, hidat, sátort, habot ver; ▸ veri a nyálát | ▸ csipkét, kötelet ver

11. ▸ gyökeret ver

12. <kif-ekben.> ▸ adósságba, költségbe veri magát

[?]

je[Sbjv.Def.3Sg]

____________________

(mássalhangzóval kezdődő szó előtt) ( a )

I. fn-i mut névm

II. határozott névelő

[ fgr ]

____________________

isten

1. mit a világ vmely jelenségét megszemélyesítő, az emberek életébe tevékenyen beleavatkozó emberfölötti lény. a görög istenek; a háború istene.

2. (gyak. tulajdonnévszerűen) egyistenhivők hitében: a világ teremtője, ura és fenntartója, a legtökéletesebb személyiség. ▸ isten anyja ▸ isten fia ▸ ha van isten az égben! ▸ istennél a kegyelem! ▸ magához vette az isten ▸ istenben boldogult | <kif-ekben, rendsz. elhomályosult jelentéssel.> ▸ adjon isten jó napot jó reggelt jó estét ▸ isten hozott hozta! ▸ fogadj isten! ▸ isten veled áldjon! ▸ isten éltessen áldjon meg az isten! ▸ isten fizesse meg! ▸ hála istennek! ▸ ha istent ismersz ▸ bizony isten isten a tanúm ▸ isten mentsen őrizzen ▸ verje meg az isten az isten akárhová tegye! ▸ az istenit neki! ▸ édes jó istenem teremtő istenem ▸ mit tesz ad isten!

3. nagy hatalom (megtestesítője). földi istenek. | ▸ valaki valami az istene a hasa az istene! ▸ isten háta mögött ▸ majd megveszi az isten hidege ▸ isten neki, fakereszt ▸ nem ismer se istent, se embert

[?←is ‘ős’(<fgr) v. iráni ]

____________________

meg¹

ksz (egyenlő rangú m-részek és mellékm-ok, ill. mellérendelt m-ok kapcsolására)

1. <felsorolásban:> és. hinta, homokozó meg mászóka van a játszótéren. | <összeadásban.> öt meg öt (az) tíz. | <kapcsolatos m-ok között.> fúj a szél, meg az eső is esik. | <toldásszerűen haszn. m-rész v. m kapcsolására:> továbbá. vett cukrot, sót, no meg csokit a gyereknek.

2. <megismételt szavak között, fokozás kif-ére.> ▸ ezer meg ezer ▸ újra meg újra

3. <a pontos megnevezést, ill. szó szerinti elmondást helyettesítő kif-ekben.> ekkor meg ekkor.

4. (a m-ban a második helyen) <ellentét kif-ére:> pedig. ez piros, az meg sárga.

5. <érzelmileg színezett m-ban.> hát te meg hogy kerülsz ide?; ez meg mi?

[↔meg² ]

meg²

1. ritk hátrafelé, vissza. megfordul. | magához, magának. meghív, megtart [valamit magának].

2. <mozzanatos, ill. nem tartós cselekvés, történés kif-ére.> meghúz, megborzong.

3. <a cselekvés, történés elkezdődésének kif-ére.> megindul, megszeret.

4. <a cselekvés, történés befejeződésének kif-ére.> megöregszik. | <a cselekvés, történés részleges befejeződésének kif-ére.> megkopik.

5. <a cselekvés, történés eredményes befejeződésének kif-ére.> megkeres, megmenekül.

6. <egyszeri cselekvés, történés kif-ére.> megjelöl, megkér.

7. ritk <a cselekvés, történés nagy fokának kif-ére.> megnyaggat, megszenved.

8. ritk <annak kif-ére, hogy valaki, valami valamilyen helyzetben, állapotban tud maradni.> megáll [a bicska a fában]; megül [egy helyen].

9. <konkrét jelentésű ige átvitté, elvonttá változtatására.> meghurcol, megvisel.

10. <egyéb jelentésmódosító szerepben.> meglép, megszól.

11. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> meg-megáll.

[↔mögé ]

A nyelv valójában nem szavakból, hanem szerkezetekből áll, nem szavak sora, hanem szerkezetek szövedéke. Innen ered a projekt alapgondolata, hogy talán nem is a szavakat érdemes számbavenni (vö: „szótár”), hanem a szerkezeteket. Erre tesz kísérletet a Magyar szerkezettár. A projekt eredményeként egy szabadon hozzáférhető és használható online adatbázis jön létre, melynek első verziója próbálható ki ezen az oldalon.

A projektben használt konstrukciós nyelvtani keretben (1) az egyes szavak is egyszerű szerkezeteknek tekinthetők, (2) szerkezetek az absztrakt nyelvtani szabályok (pl. jelző + főnév), és (3) szerkezetek a köztes formulák is, amelyekben fix elemek és kitöltendő helyek is vannak. Mindezeket magába foglalva egy szerkezettár a nyelv egészéről tud képet adni, egyesítve a szótárt és a nyelvtant. A bemutatón elhangzott előadás itt tekinthető meg, és elérhető külön a diasor is.

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4